6. rész

Sziasztok, megérkeztem immáron a 6. résszel, ami remélem mindenkinek tetszeni fog! Nem jött sok komment, de gondoltam hogy hozok egy olyan részt, ahol Justin szemszögéből is írok egy csöppet, remélem örültök neki! :) Ne felejtsetek el jelezni, hogy milyen a rész.

Puszil, és ölel: Ewushh

TAKE CARE!

A fejem zakatol, és fogalmam sincs hol vagyok. Pislogok párat, majd nagyra nyitom szemeimet. Justin ölében ülök, a földön. Így aludtunk volna? Felnevetek a tényen, mire Justin mocorogni kezd.

Hunyorított szemmel néz körbe, majd végül rám pillant.

- Ohh, szia! - húzza mosolyra száját. Kócos haj, rekedtes hang. Eszméletlen.. Megbolondít, már kora reggel..

- Jó reggelt. - suttogom, majd lassan felállok. Össze húzott szemöldökkel kémlelem a helyet. Csak nem?! Itt ragadtunk a klubban? Jézus. A bár pult mögött aludtunk el. Na és Cat hol van? Sehol egy árva lélek. Csak mi ketten vagyunk itt.

- Mmm. Justin.. - nézek le rá, mire feltápászkodunk a hideg kőröl. - Azt hiszem, itt ragadtunk. - nevetek fel.

- Fantasztikus. - öleli át hátulról a nyakamat. - Szóval, egész nap itt leszünk, amíg ki nem nyitnak? - mondja, felnevetve. Rázkódó vállakkal fordulok meg. Egy pohárba öntök magamnak egy kis vizet, amit gyorsan le is gurítok.

Nem igaz, hogy nem vették észre, hogy itt ragadtunk. Caitlin biztosan aggódik értem, hol vagyok. De várjunk csak. Hisz a telefonom itt van, és nincs nem fogadott hívásom. Hah, ez szép. Le se szarja hogy hol vagyok, és kivel. Upssz. Csutkára lemerült a telefonom. Ezért nem ér el senki. Aj-aj.. Haza kéne jutni..

Bizonytalanul lépkedek a két ajtós bejárat felé. Zárva. Hát ez csodás.. Szétnézek, mire remek gondolatom támad.

- Justin! Gyere, megyünk. - szólok neki, de ő éppen..koktélt kever.?

A poharat szájához emeli, és megkóstolja, amit össze hozott. Biztos rossz volt, mert bele borzongott, és kiköpte. Száját megtörölve lép mellém, mire az ablakra mutatok. Elé állok, és kinyitom azt. Kimászok, de egy kicsit elbizonytalanodok, mert le is kéne ugrani. Nem is kicsit. Arrébb mászok a párkányon, hogy Bieber is kijusson, aki könnyedén leugrik. Én még hezitálok egy kicsit, mire Justin a nyakába kap, és könnyedén le hoz. Nevetve futunk el a környékről, és kifulladva állunk meg egy háznál. Tovább sétálunk az utcán, mikor megpillantom a házunkat. A macskaköves úton sétálok Justinnal, mezítláb. Magassarkúm a kezemben, telefonom és egyéb dolgaim a kis táskámban. Még jó, hogy nem hagytam el az éjszaka. Kulcsommal kinyitom az ajtót, mire orromat rózsa illat csapja meg, ami egész kellemes. Ledobom a cipellőt valahova a földre, és Justint magam után húzva megyek fel az emeletre. Cat szobájába igyekszem, aki a földön alszik. Gondolom, ő is benyomott, és emiatt nem veszi használatba az ágyát. Halkan zárom be az a szoba ajtaját, és sajátomba lépek. Kiveszek néhány göncöt, amivel a fürdőbe igyekszem. Gyors zuhanyt veszek, és felveszem a tiszta ruhákat.

Rakok fel egy kis alap sminket, utoljára belenézek a tükörbe, és kilépek az ajtón. Justin a polcom előtt áll, és egy képet tart a kezében. Ez az egyetlen emlékem van anyuról, és a családról. Ezt a képet dobtam hirtelen a táskámba, mielőtt eljöttem otthonról.

Végig simítom a képen ujjaimat, majd Justinra pillantok.

- Sajnálom... - suttogja, és visszahelyezi a képet a kissé poros polcra. - Elmeséled mi történt? - néz a szemembe félénken. Szerintem azt várja, hogy kiboruljak és elküldjem, vagy netalántán kiabáljak vele. Szótlanul bólintok egyet, és leülök az ágyra.

- Miamiban születtem. Egyke vagyok, nincs testvérem. Boldogan nőttem, és nőttem, míg végül 16 éves koromban bekövetkezett egy olyan dolog, amire nem számítottam. Haza felé jöttünk anyuval. Nyugodtan vezetett, csendben voltunk, nem beszélgettünk. Meg láttam az út szélén egy kiskutyát. Rögtön haza akartam vinni. - nevetek fel csöppet. - Lelassítottunk, anyutól pedig kértem, hogy nézzen le rá. Mutogattam hogy milyen aranyos, és hogy ez meg az milyen édes rajta. Anyu le sem vette róla a szemét, de nem álltunk meg. Beborultunk egy árokba, az autó fejre állt. Én megmenekültem, de anyát már nem tudták megmenteni az orvosok. Magamba fordultam, egész nap zokogtam. Nem tudott senki sem megnyugtatni. Bőgtem, üvöltöttem. Nem tudtam tovább ott lakni, mindenről ő jutott eszembe, bármire is néztem. Miattam halt meg... Összepakoltam a legfontosabb dolgaimat, hagytam apunak egy üzenetet a pulton, és egy táskával a kezemben indultam a repülőtérre. Itt ismerkedtem össze Caitlinnel, nála laktam. Míg egyszer csak kaptam egy hívást a nagyitól, hogy nagypapa rám hagyta az örökségét. Elárultam neki a címemet, tudtam, hogy nem mondja el se apának, se senkinek. Elmondta mi van apuval, és hogy ő is tovább állt. A házunk üresen áll azóta is, nem akarta eladni. Elvertem a pénzt, mindenféle hülyeséget vettem belőle. Az egyetlen értelmes dolog talán ez a ház. Megvettem, és átköltöztünk Cattel ide... - nézek körbe. - Szóval, ez történt. - rántom meg szipogva vállam.

Előjött pár könnycsepp, amit gyorsan le is töröltem. Justin megölelt, és fejét vállára hajtottam.

- Igazán sajnálom. - mondja ki pár perc múlva. Erőt vettem magamon, és egy mosoly kíséretében álltam fel. Ami inkább hasonlított vicsorgásra mint mosolyra. - Buli? - néz felém nevetve, mire halvány vigyorral az arcomon megráztam a fejem. - Akkor mit csináljunk?! Egész nap szabad vagyok. - tárja szét karjait, mire nagy gondolkozásba esek.

Fejem felett szinte észre lehetett venni a villany körtét, mikor beugrott az ötlet. Film. Én, Justin, és Cat! Nem kell mindennap költeni a pénzt, és leinni magunkat..

- Nekem mindegy, úgy is bealszok a film felénél. Nézzetek amit akartok. - legyintett Cat, akin kissé látszott a másnaposság jele. Pedig ő HAZA jött, és nem aludt ott a buli HELYSZÍNÉN!..

- Valami vicceset. - ugrált körülöttem Justin, mint egy öt éves. Megőrül a filmekért... - Megvan! - kiált fel egy kis idő után, amitől a szív infarktus kerülget. - Ötven első randi! - mint egy őrült fogja keze közé arcom, és nyom a számra egy cuppanósat. - Ezt nézzük! - rakja be gyorsan a filmet, és ül le a kanapéra. Felhúzott szemöldökkel indulok a konyha felé, hogy hozzak egy kis pop-cornt.

Kissé aggaszt még, hogy miért viselkedik így, de úgy érzem az együtt töltött idő alatt egyre jobban meg szerettem. Nem érdekelne, hogy mit mondanak a rajongók, sem hogy mit írnának az újságok. Csak mi tudjuk, hogy mi van köztünk. Bár, jelenleg semmi. Maximum sex. Számára csak egy játék vagyok. De akkor miért van mindig velem? Biztosan érez valamit, hiszen máskülönben nem maradna itt velem, hanem menne a dolgára.. Ah, össze-vissza gondolok mindent. Azt hiszem megőrültem..

Körülbelül a film háromnegyedénél elaludtam. Utolsó emlékem hogy a fejem Justin ölében van, simogatja az arcom, de mindeközben igyekszik követni a film történéseit.

Justin szemszöge

Elizabeth édesen szuszog mellettem. A film véget ért, de nem akarom felkelteni Lizt, aki rajtam fekszik, így nem állok fel. Caitlin is kidőlt, de ő szerintem már akkor elaludt, mikor még el sem kezdődött a film..

Nem tudom, mit gondoljak. Elizabeth nagyon édes, de a dolgok össze kuszálódtak körülöttem. A Selenával való szakításom után egy lányt sem kedveltem még így, mint őt. Neki is csak egy egy éjszakás kalandnak kéne lennie, még is azt érzem, hogy ez annál sokkal több. Ha nem vagyok vele, csak ő jár az eszemben. Mit csinál, hol van, és kivel. Kezdem megkedvelni, pedig nem lehetne. Selena után nem akarok még egy lányt magam mellett tudni. De ő, olyan más. Ah, miről beszélek, hiszen nem érzek semmit. Vagy mégis?!

- Elizabeth! - nézek le rá, mire megrebegteti szempilláit és álmosan néz rám. - Most mennem kell. Azt hiszem, pár napig nem jövök, sok dolgom lesz. - vakarom meg tarkómat, mire szomorúan néz szemeimben, és megölel. Az ajtóhoz sétálok, és egy puszi kíséretében megölelem.

- Vigyázz magadra! - suttogja fülembe, majd fejét vállamon kezdi pihentetni.

- Te is drága Elizabeth. Majd hívlak. - nyomok egy utolsó puszit homlokára, és távozok a házból. Ez a puszi inkább volt gyengéd, és szeretetteljes, mint a többi. De hiszen, én nem szerethetem őt...!